Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Elveszett világok, letűnt népek

 

Atlantisz


Atlantisz a neve annak a legendás szigetnek, illetve kontinensnek, amely Platón szerint egy titokzatos természeti katasztrófa következtében süllyedt el. A híres görög filozófus szerint Héraklész oszlopaitól nyugatra feküdt, de hogy hol voltak ezek az oszlopok, azt senki sem tudja pontosan. Az Atlantisz-kutatók többsége szerint a Gibraltári-szorosról van szó.

Platón leírása szerint Atlantisz nagyobb volt, mint Kis-Ázsia és Líbia együttvéve, hatalmas királyság volt fejlett civilizációval és ideális politikai berendezkedéssel.





További legendák Atlantiszról

Szinte minden kultúra legendavilágában megtalálható a tenger által elárasztott gazdag, boldog szigetről szóló történet, így az egyiptomi Középbirodalomban fennmaradt egy papirusz, amely elmeséli egy utazó történetét, aki a fáraó bányái felé tartott hajóján, amikor hatalmas hullámok ripityára törték a hajót, és senki más nem marad életben, csak ő. Egy gerendába kapaszkodva próbált partra evickélni, és hamarosan egy szigeten találta magát. Itt egy aranykígyó lakott, aki a barlangjába vitte a hajótöröttet, de nem bántotta. Azt mesélte neki, hogy régen a szigeten gazdagság és boldogság uralkodott, és 75 elégedett sárkány lakott ott, akik közül már csak ő maradt életben. Távollétében egyszer egy csillag pottyant a szigetre, és szénné égetett mindent. Megjósolta még azt is, hogy egy egyiptomi hajó megmenti a hajótöröttet, de azt is hozzátette, hogy: „ soha többé nem láthatod majd e szigetet, mert a hullámok maguk alá temetik”.

Rudolf Steiner szerint a szigetnek összesen hét országa volt, és egy tűzkatasztrófa következtében süllyedt a tenger mélyére. Ő Kr. e. 9564-re teszi ennek dátumát, ami megközelítőleg egybeesik számos más forrással, így az Ószövetség (Özönvíz), az indiai mitológia, az azték, a maya kalendáriumok hasonló, ám más kultúrkörben elterjedt hagyományaival. Szerinte az akkor már rendkívül fejlett társadalom tudós emberei (a mitológiák mágusai, varázslói) nem bántak megfelelően erőforrásaikkal, és egy hatalmas robbanás következtében a sziget virágzó társadalma megsemmisült. Nem pusztult el mindenki, és az atlantisziak hét nemzete (köztük az ős-turániak) szerteszóródott a világban. Belőlük született a ma ismert civilizáció.


De hol lehetett a titokzatos Atlantisz?

Egy tanulmány Atlantiszt arra a jelenleg víz alatt lévő fennsíkra helyezi, ahol az Azori-szigetek találhatóak. Ez a hely megfelel Platón leírásának, amely egy olyan szigetről szól, ahol hegylánc húzódik széles, öntözött síkság mellett. A tenger legmélyebb pontjain végzett kutatások az ember ősi tárgyainak bizonyuló maradványokat hoztak napvilágra. Ez az elmélet ráadásul azokra a földrajzi domborzatokra alapul, amelyek az Atlanti-óceán északi részén elsüllyedt hegylánc révén jöttek létre, ez utóbbi pedig túlnyomórészt bazaltból épült fel. A bazalt az óceánok közelében viszonylag könnyen elmerülhet, és a régebbi, főként gránitból álló kontinensek szilárdságával nem kelhet versenyre.


Az Antarktiszon?

Egy másik mai elmélet szerint azonban Atlantisz maradványai az Antarktiszon lehetnek, azon a kontinensen, amely egykor északabbra helyezkedett el, és részben jégmentes volt. Évezredek alatt a bolygó forgásából származó centrifugális erő, az egyik pólusnál több milliárd tonna jéggel párosulva, előidézhette a földkéreg részleges elcsúszását. A mozgások következtében Atlantisz olyan mértékben mozdulhatott el, amely elég volt ahhoz, hogy a jég teljesen maga alá borítsa.
783234pjy9cf5tg5.gif
Egy tóban?

Egy érdekes elmélet szerint a vitában igazuk lehet a geológusoknak és az Antarktisz hipotézisét támogató kutatóknak is. Az elmélet szerint ugyanis Atlantisz Dél-Amerikában helyezkedhetett el. Így nyilvánvalóan nem merült alá az egész kontinens, csak Cerne, Atlantisz fővárosa, amely egy vulkanikus szigeten állt, az ősi Popoo tó közepén, Bolívia központi fennsíkján. A műholdképek egy derékszögű tökéletesen szintezett alakzatot mutatnak, amelyet a Platón leírásához hasonló vidék ölel körbe. Még mindig felismerhetőek a csatornamedrek és a védfalak, amelyek körbevették a várost. A környéken fellelhetők azok az ércek is, amelyek a rejtélyes kultúra gazdagságát adták: arany, ezüst, réz és a titokzatos sárgaréz.
Mindent egybevetve, az Atlantiszról szóló elméletek száma végtelen ugyan, ám mind a mai napig egyetlen cáfolhatatlan bizonyítékot sem találtak arra vonatkozólag, hogy egyáltalán létezett-e.


 
 

 

Profilkép


Utolsó kép


Facebook

Levelezőlista




Archívum

Naptár
<< Szeptember / 2019 >>


Statisztika

Online: 1
Összes: 19068
Hónap: 100
Nap: 4